Hősök útja – gesztenyefasor és stációk
Horvátkimlén a temetőt egy gesztenyefasor mentén haladva közelíthetjük meg. A gesztenyefákat a világháborúban elesett hősök tiszteletére ültették 1932-ben, a fák tövében egy kis kereszten az elhunyt nevével. 2013-ban az elhunytak névtábláját felújították a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából. A Hősök Útja táblát Tóth Péter helyi fafaragó készítette nagy igyekezettel és szorgalommal, ellenszolgáltatás nélkül. A fasorba illeszkednek a dr. Pápai Lajos megyéspüspök által felszentelt keresztút stációi.
Kimlei papok szellemi hagyatéka
Kimle hívő embereinek lelki gondozását számos kimagasló lelkipásztor végezte. Nagyságuk, példamutató életük, értékrendjük megszabta az itt élők mindennapjait. Kulturális értékként öröklődik generációról generációra azóta is. A magyarkimlei plébánia egykori lakói közül kimagaslik Parapatits János, Rómer József Alajos, Somogyi Gyula és Gladich Pál, de a plébánia leghíresebb lakója minden bizonnyal Rómer Flóris bencés szerzetestanár volt, akinek életművét országosan is ismerjük. Horvátkimle plébánosai közül Mate Meršić Miloradić és Grainer János emelkedik ki. Az országhatáron túl is jól ismert horvát papköltő, természettudós és filozófus 49 évig szolgálta a falu közösségét (1879-1928).
Régi híd és Trianoni emlékpark
1923 végén – a korábbi kompközlekedés helyén – készült el az első állandó Duna-híd, amely összekötötte Horvátkimlét és Magyarkimlét. A híd építtetője Mautner Henrik, Novákpuszta birtokosa, aki üzemei és a vasútállomás közötti teherszállítás fejlesztésére lóvasutat kívánt létesíteni. Visszafordíthatatlan állagromlást 1945-ben szenvedett, amikor a visszavonuló német katonák egy helyen felrobbantották. Négy pillére a falu jelképévé vált. A bal parti pilléren az árvizek tetőzésének szintjét mutatják a jelek, a jobb partira pedig 2015-ben Trianon-emlékkereszt került, mely különösen megkapó látványt nyújt este megvilágítva a sötét folyó felett.
Sarlós Boldogasszony-templom
A Sarlós Boldogasszony templom jelentős művészeti és történeti értékkel rendelkező épület. Hazánkban kevés település büszkélkedhet román kori emlékekkel. Szakértők szerint a 13. században épülhetett, a lébényi templommal egy időben. Erre utal a déli oldalon található három íves bélletes kapu és a lőrésszerű ablak. A templomot 1986-ban műemlékké nyilvánítottak. Külső jegyeiben 2011-ben pályázati erőforrások segítségével, a helyi önkormányzat támogatásával megszépült. A település célja, hogy a jövő generációinak megőrizze ezt a kis csodát, melyhez sokunkat köt mély lelki élmény.