Hédervári Boldogasszony-kápolna és Árpád-fa
A hédervári Boldogasszony-kápolna és a kápolnakertben álló úgynevezett “Árpád-fa” megyei és országos szinten is egyedülálló. Az Árpád-fa azért, mivel Magyarország legidősebb kocsányos tölgye, a késő román-kora gót kápolna pedig azért, mert az oldalhajójában található a Magyarország területén található legkorábbi lorettói kápolna és fekete Madonna -szobor. A szobornak csodatévő erőt tulajdonítanak, ám jelenleg méltatlanul elfeledett. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 2003-ban egyedi tájértékké nyilvánította a Boldogasszony-kápolna, Árpád-fa és park együttest.
Kont-fa
A hédervári kastélytól mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Héderváry (Kont) II. István Horváty János mocsai bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt a hatalmas nyárfa alatt. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett, és rá bronz emléktáblát helyezett. A felirata szerint a fa 1241-ben már oly hatalmas volt, hogy a tatárok ellen készülő vármegyei urak körülötte gyülekeztek. A fa kő mellvédje alatt kemenceszerű építmény látható, ehhez egy másik legenda kapcsolódik. A kővé vált kenyerek legendája szerint egyszer egy asszony éppen kenyeret sütött, amikor 1241-ben meglepte a tatár sereg. Hogy az élelem ne lehessen a kutyafejűeké, ráolvasással kővé változtatta. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon át megőrizte és ápolta. A fehér nyárfa azonban – minden életben tartási igyekezet ellenére – 1978-ban elpusztult.