Halászi Lovasbandérium
A bandérium eredete a középkorba vezethető vissza, amikor a mezővárosi ranghoz és kötelezettségekhez tartozott a bandérium kiállítása. A történelem folyamán szerepet kaptak a haza védelmében, s a helyi közösség szerves és fontos részét képezték. Az 1848-49-es szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából indult meg a bandérium újraalakulása, 1999-ben pedig már 13 fővel és az eredeti alapján elkészített ruházattal állt fel a Halászi Lovasbandérium. Március 15-én, búcsúkor, a Bertóké Napokon, lovastalálkozókon, vendégek fogadásakor és más ünnepi eseményeken is fontos szerepet töltenek be.
„Csingis lovas” szokás Halásziban
A szokás eredete Szent Márton védőszent tiszteletén alapszik. Feljegyzések szerint a középkorban olyan nagy volt Szent Márton kultusza, hogy emlékére Európa városaiban díszes lovas felvonulásokat tartottak. Halászi mezőváros 1500-ból való pecsétjén is Szent Márton lovas ábrázolása látható. Régi szokás szerint egy-egy kocsma legénysége két pár lovas fogatot állított ki, a lovakat és a kocsit feldíszítették a kialakult rend szerint, és a búcsúi ünnepi szentmise után végighajtottak a falun. A kocsikon cigánybanda zenélt. A hagyományt az idők folyamán a mindenkori „első legények” és segítőik, az „első leányok” tartották életben kisebb kihagyásokkal (háborús időszak).
Bertóké verbunk
Halászi néphagyományának szerves része a falu legénységének jellemző verbunk tánca. Ezt többféle dallamra táncolták. Egy Bertók nevű cigányprímás a Csallóközből került Halásziba. Ő is szerzett egy újabb dallamot a tánchoz, amely Halásziban közkedveltté vált. Ezt később az ő nevével azonosították. A lassú és friss részekből álló archaikus dallamfűzés a régi pásztorkultúrára vezethető vissza. A falu lakosságának tudatában a Bertóké az ünnepnapok természetes része.
Marionett bábjátszás Halásziban
Méry Vince tanító és felesége az egykori szakkörükkel vezette be a színjátszást a településen. Az ő hagyatékuk a színpad, díszletek, bábok, kellékek és a bábjátszás technikája.